A lisztérzékenység orvosi neve coeliakia, amelynek oka a lisztben található fehérjékkel szembeni túlérzékenység. A lisztérzékenység egy alattomos betegség, mert sokszor nem okoz tüneteket, panaszokat, nem fáj, nem érezzük.

Milyen betegségek hátterében állhat?

• Gyomorsav probléma
• Reflux betegség
• Magas vérnyomás
• Szívritmus zavar
• Cukorbetegség
• Pajzsmirigy túlműködés
• Gyulladások
• Légúti allergiák
• Bőrallergiák
• Izületi gyulladások
• Daganatos betegség

Főleg akkor, ha évtizedekig nem kerül felfedezésre.

Hogy miért nem vizsgálják gyakrabban?

Mert nem gondolnak rá és sokszor csak a közvetlen, bélrendszeri panaszok hátterében keresik.

A lisztérzékenységet fiatalkori betegségnek tartják, hiszen a jól diagnosztizálható formája már gyermekkorban komoly betegségeket és tüneteket okoz.

Ennek ellenére a tapasztalataink szerint van olyan, átmeneti, nem teljes formája, mely a 30-70 év korban tud bizonytalan tüneteteket és a fent említett betegségeket okozni úgy, hogy az orvosok nem gondolnak rá, hanem ezen problémák direkt okait kutatják.

Ezekben az esetekben a glutén nevű fehérje származékai a szervezet kóros lúgosítása következtében kialakuló sejtek túlzott működésén keresztül váltják ki a tüneteket és betegségeket. Ez egy átmeneti állapot, mely nem fog teljes mértékben és örökké fennállni. Ezek a páciensek rendszeresen nagyobb mennyiségű gabona terméket fogyasztanak illetve stresszesek. Ez pedig elő tudja hozni a genetikailag meghatározott lisztérzékenység egy enyhébb formáját, ahol csak lassan, alattomosan alakulnak ki a problémák.

Hogyan lehet kimutatni, hogy lisztérzékenység áll-e a problémái hátterében?

A lisztérzékenységet jelenleg az orvostudományban vérvizsgálattal és annak gyanúja alapján a bélből vett szövettani mintavétel alapján diagnosztizálják. Ez pontos módszer, de csak a komolyabb eseteket tudja kimutatni illetve orvosi, műszeres beavatkozást igényel kellemetlenséggel és esetleges szövődménnyel, amit a béltükrözés okozhat.

Van egy egyszerű, fájdalommentes, szövődménymentes, 5 perces megoldás erre!

Ez a CHILOPASS Egészségközpont egyik fő területe. Az ES Teck (EIS / ESG) vizsgálat fel tudja térképezni a szervezet savasság-lúgosság arányát és meg tudja mutatni az erre utaló jeleket. Többek között az eszköz szoftverében nagyszámú lisztérzékeny páciens sav-lúg képe van elraktározva és az eszköz jelzi, ha ehhez hasonló eredményt talál a vizsgálat páciensnél. Ez sokkal érzékenyebb az enyhébb formájú lisztérzékenységek felderítésében. Azon kívül felmérjük a páciens életmódját és táplálkozását, ahol mindig megtalálhatóak a lisztérzékenységet kiváltó jelek: a táplálkozásban és a stresszállapotban.

Kezelés – CHILOPASS Egészségmegőrző program

Ebben a programban az elvégzett ES Teck (EIS / ESG) vizsgálat után (már a vizsgálat nagy valószínűséggel jelzi a glutén emésztési problémát) összeállítunk egy személyre szabott életmód és táplálkozási programot, mely tartalmazza a gluténmentes diétát is (ez nem lisztmentes diétát, hanem gabona eredetű liszt nélküli diétát jelent, tehát lehet lisztet fogyasztani). Tekintettel arra, hogy a lisztérzékenység ezen enyhe formája átmeneti, ezért egy hónap múlva a kontroll vizsgálaton jelentős javulás és eredményeket szoktunk tapasztalni mind szubjektíve, a páciens érzései szerint, mind az ES Teck (EIS / ESG) vizsgálat információ alapján. Amennyiben a stressztényezőket lehet csökkenteni és az irritáló glutén egy bizonyos időre teljesen kikerül az étrendből, gyakran tünetmentessé is válnak a páciensek. A kontroll vizsgálaton tudjuk megmondani, hogy szükséges-e tovább a gluténmentes diéta és milyen formában. Hiszen, ha tünetmentes a páciens, akkor vissza lehet építeni a lisztet az étrendbe apró lépésekben és ES Teck (EIS / ESG) vizsgálattal kontrollálva és elérni azt a mennyiségű liszt fogyasztását, ami még nem okoz problémát.

Ezen a területen a több mint 3500 megvizsgált páciens után több száz lisztérzékeny páciens felderítésén és kezelésén át szereztünk tapasztalatot. Az eredményeket pedig nemzetközi konferencián is előadtuk.

Eredmények és sikerek a lisztérzékenység tüneteinek megszűntetésében>>

Tekintse meg CHILOPASS Egészségmegőrző programunkat!>>

Az alábbiakban részletesen olvashat a lisztérzékenységről a „hagyományos” kivizsgálásáról és kezeléséről

Kialakulása, okai

A betegséget az okozza, hogy a glutén (sikér) nevű fehérje bizonyos részei, az erre érzékeny betegeknél, a bél nyálkahártyába kerülve aktiválják az immunrendszert. A szervezetben ellenanyag termelődik az egyik saját fehérje, a szöveti transzglutamináz nevű enzim ellen (ezen enzim feladata a glutén lebontása). Az elfogyasztott glutén lebontódik egy gliadin nevű peptiddé. A reakciót ez az enzim-peptid komplex váltja ki az arra hajlamos egyének szervezetében. Az aktivált fehérvérsejtek gyulladásos folyamat révén károsítják a nyálkahártyát, és a tápanyagok felszívódásához szükséges bélbolyhok ellaposodnak. A bélbolyhok károsodása miatt a többi tápanyag felszívódása is károsodik, így másodlagos betegségek, hiányállapotok alakulnak ki. Gyakran nem a hasi panaszok, hanem a másodlagos hiánybetegségek uralják a tüneteket. A glutén nagy mennyiségben fordul elő búzában, tönkölyben és a rozsban, kis mennyiségben található még a zabban és az árpában  is. A betegség örökletes, genetikailag meghatározott, de sajnos még nem ismert egyetlen önmagában kórjelző genetikai marker, amely segítségével már akár újszülött korban megállapítható lenne a betegség.

Tünetei

A betegség bármely életkorban fennállhat, a tünetek igen változatosak lehetnek. Gyakran találkozunk olyan betegekkel, akiknek a tünetei nagyon enyhék, illetve nem specifikusak, mint például fáradékonyság, gyengeségérzés, sápadtság, vérszegénység. Éppen ezért gyakran nem, vagy csak nagyon nehezen sikerül diagnosztizálni a betegséget, számos betegnél a tünetszegénység miatt nem gondolnak coeliákiára.

Felismerése

Gyermekkorban a tünetek nem jelennek meg, amíg a gyermek nem fogyaszt glutént tartalmazó ételeket. A glutén tartalmú ételek fogyasztását követően típusos esetben fájdalmas haspuffadás jelentkezik melyhez nagy mennyiségű bűzös, fénylő, magas zsírtartalmú széklet ürítése társul. A későbbiekben a gyermek nem fejlődik megfelelően, vérszegénység és fehérjehiányos állapot alakul ki. A gyermekek sápadt küllemű, haja fakó, bőre száraz, gyenge, nyűgös, riadt tekintetű. Gyakran találkozunk herpeszes bőrelváltozásokhoz hasonló bőrtüneteket, gyakran jelennek meg szájban nagy kiterjedésű, nehezen gyógyuló afták. Súlyos esetben a farpofái is lefogynak, a fehérjehiány másodlagosan kialakult ödéma miatt a hasa előredomborodó. Külleme hasonlít a tartósan éhező gyermekekéhez. Ha a gyermek megfelelő táplálás mellett nem hízik megfelelően, és a fenti tünetek jelentkeznek, igen erős a gyanúja a lisztérzékenységnek.

Felnőttkorban

A felnőttkorban diagnosztizált esetekben is már gyermekkorban fennállt a betegség, csak az enyhe tünetek miatt esetleg nem fordultak orvoshoz. A beteg részletes kikérdezésekor azonban számtalanszor kiderül, hogy gyermekkorában is gyakran voltak a betegnek hasfájásos panaszai. Értékes diagnosztikus adat lehet, ha családban fordult elő lisztérzékenység. Ugyanúgy, mint gyermekkorban, felnőttkorban sincsenek specifikus tünetei a betegségeknek. Számos tünet a másodlagosan kialakult felszívódási zavar következménye. Kifejezett hasi panaszok, mint haspuffadás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés esetén lényegesen könnyebb a diagnózis felállítása. Egyéb tünetek lehetnek: fogyás, gyengeség, sápadtság, bőrrendellenességek, csontfájdalom, meddőség, ödéma, izomgyengeség.

Hogyan diagnosztizálják?

A rutin laboratóriumi vizsgálatok vérszegénységet, alacsony szérumvas értéket, fehérjehiányt, alacsony foszfor és kalcium szintet mutatnak. Ezen kívül véralvadási zavarok is kialakulhatnak. A betegség egyértelmű diagnózisához gastroenterológiai szakvizsgálat szükséges. Ma már ismerjük azt az antitestet, amelyet a szervezet termel, és
lisztérzékenységben szenvedőknél a bélbolyhok hámsejtjeihez kötődve a gyulladást kiváltja, ezt endomysium-ellenes antitestnek (EMA) hívják. Az antitest vérből kimutatható, így ha vérvizsgálat pozitív, akkor ez megerősíti a betegség gyanúját. A biztos diagnózishoz vékonybél biopszia szükséges. Ezt a vizsgálatot gyermekkorban
altatásba végzik, egy a gyomortükrözéshez használt eszközhöz hasonló eszközzel a vékonybél nyálkahártyából egy kis darabot kicsípnek, és utána ezt a mintát vizsgálják meg mikroszkóppal. A betegség fennállása esetén ilyenkor egyértelműen láthatóak az ellaposodott bélbolyhok. A csak nagyon szigorú diétával féken tartható lisztérzékenység régóta ismert betegség, viszont a bajt okozó faktort, a glutént csupán az ötvenes években fedte fel a tudomány. A témát különösen időszerűvé teszi az e bajjal küszködők számának növekedése.

Típusai

A lisztérzékenységről két értelemben szoktak beszélni. A szó szoros értelmében vett lisztérzékenység csak és kizárólag a búzalisztet tartalmazó élelmiszerek által kiváltott táplálékallergiás tünetcsoportot jelzi. A másik változat, a cöliákia viszont a gabonafélék egyik alkotóeleme, a glutén nevű fehérje iránti érzékenységet jelenti. Egyelőre nem tisztázott, hogy a glutén miért okoz egyesek szervezetében, bélrendszerében a gyulladáshoz, illetve az allergiához nagyon hasonló tüneteket.

A gyermekkori cöliákia figyelmeztető jele a lassú fejlődés, a vitamin- és vashiány, a hasmenés és a zsírfényű széklet. A felszívódási zavar következtében az ilyen gyerek feltűnően érdektelenné válik és kóros soványságával, nagy pocakjával szinte az afrikai éhezőkre hasonlít. Felnőtt korban jóval ritkább e betegség, amely gyakran csak
hasmenéssel és a derékon, a láb hátsó részén látható herpesz-szerű bôrjelenséggel hívja fel magára a figyelmet. Mivel a cöliákia észlelhető tünetei csak akkor mutatkoznak, ha a vékonybél nyálkahártyájának fele már elsorvadt, megeshet, hogy a baj túl hosszú idő elteltével válik nyilvánvalóvá. - ezért fontos a megelőzés, mielőbbi vizsgálat-ESG

Korábban a cöliákia egyértelmű megállapítása hosszú időt igényelt. A gyanús esetekben szövetmintát vettek, előírták a diétát, majd egy év múlva újabb szövetvizsgálat következett. Ha a nyálkahártya ép volt, gluténterhelést kezdtek és egy harmadik szövetvizsgálat volt szükséges. Ma már a vérből is kimutatható az a jellegzetes ellenanyag, amely csak a cöliákiától szenvedők szervezetében található, így egy vérvétel és egy vékonybélbiopsziás vizsgálat elegendő a pontos diagnózishoz.

Az egyetlen terápia

Bármilyen nehéz, tudomásul kell venni, hogy e betegség ellen kizárólag egy terápia létezik, mégpedig az állandó és szigorú diéta. Ha ezt a beteg nem tartja be kellő szigorral és időnként „nassolgat", könnyen bekövetkezik a hirtelen fellépő, sokkos - hasmenéses állapotot okozó cöliákiás krízis, amely a gyors kiszáradással társulva akár végzetessé is válhat. Az újabb kutatások szerint a nem diétázó betegek között nagyságrendekkel gyakoribb a rosszindulatú daganatok kialakulása is. Például a malátatartalom miatt tilos sörözniük és bizonyos édességek is kerülendők, kivéve a glutént nem tartalmazó keserű csokit

Eredmények és sikerek a lisztérzékenység tüneteinek megszűntetésében>>

A legtöbb ember számára egyértelmű, miért éri meg rendszeresen szervízbe vinnie autóját, akkor is, ha nincs különösebb problémája. Miért gondoskodna kevésbé saját egészségéről, mint kedvenc használati cikkeiről?

Tekintse meg CHILOPASS Egészségmegőrző programunkat!>>

Kérdés esetén hívjon minket a 06-70-284-9038 telefonszámon hétköznap 10.00-18.00-ig!

Ajánlja programunkat ismerőse figyelmébe!